Üman Csoszon
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Átírási segédlet | |
Üman Csoszon | |
Koreai átírás | |
Hangul | 위만조선 |
Handzsa | 衛滿朝鮮 |
McCune–Reischauer | Wiman Chosŏn |
Átdolgozott | Wiman Joseon |
Üman Csoszon (Wiman Joseon) Kodzsoszon (Gojoseon) történetének utolsó szakasza i.e. 194–108 között, mely során Üman (Wiman) magához ragadta a hatalmat Csun (Jun) királytól. A történetet leginkább Sze-ma Csien (Si-ma Qian) A történetíró feljegyzései című művéből, valamint a Han su (Han Shu) című történeti gyűjteményből ismerjük.[1][2]
Története
I. e. 195-ben egy Üman (Wiman) nevű férfi, aki feltehetően a kínai Jen (Yan) államból menekült Kodzsoszon (Gojoseon)ba, katonai vezetői rangra emelkedett, majd végül i. e. 194-ben menekülésre kényszerítette Csun (Jun) királyt és maga lett az állam uralkodója, amit innentől Üman Csoszon (Wiman Joseon)nak neveznek. Koreai történészek vitatják, hogy Üman (Wiman) kínai származású lett volna.[1][2]
Üman (Wiman) alatt Kodzsoszon (Gojoseon) területeket szerzett, népessége akár a 2,7 millió főt is elérhette. Fővárosát Vanggomszong (Wanggeom-seong)ba (왕검성, 王險城) helyezte át, mely valószínűleg Liaotung (Liaodong)ban volt. Az ország területét jelentősen megnövelte, feltételezések szerint Északnyugat-Korea és délnyugat Mandzsúria is az uralma alá tartozott.[1][2]
Agresszív terjeszkedése kapcsán Kodzsoszon (Gojoseon) veszélyt jelentett a Han-dinasztiára, és végül egy évnyi küzdelem után i. e. 108-ban I. Vu Ti uralma alá hajtotta az államot, mintegy 13 000 fős seregével. Ezt követően a területet felszabdalta katonai körzetekre, melyeket csak Kogurjónak (Goguryeónak) sikerült később visszacsatolni.[1][2]
- Üman Csoszon (Wiman Joseon) i.e. 108-ban
- A négy katonai körzet kialakítása a királyság szétverését követően
- Korea 315-ben, miután Kogurjo (Goguryeo) visszaszerezte a körzetek területeit
Uralkodók
# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
1. | Üman (Wiman) | i. e. 194 – ? | 위만 | 衛滿 | |
2. | ? | i. e. ? – ? | Üman (Wiman) fia | ||
3. | Ugo (Ugeo) | i. e. ? – 108 | 우거왕 Ugo vang | 右渠王 | |
Források:[2][3] |
Jegyzetek
- ↑ a b c d Doopedia
- ↑ a b c d e Nahm 26–27. o.
- ↑ Doopedia 2
Források
- ↑ Doopedia: 위만조선 (koreai nyelven). Doopedia. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
- ↑ Doopedia 2: 고조선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
- ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2
- Korea-portál
- Kelet-Ázsia-portál