Bikszárd
Nem tévesztendő össze a következővel: Bikszád. |
Nem tévesztendő össze a következővel: Cífer. |
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bukova (egyértelműsítő lap). |
Bikszárd (Buková) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | község |
Polgármester | Miloš Herceg |
Irányítószám | 919 10 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | TT |
Népesség | |
Teljes népesség | 642 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 27 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 321 m |
Terület | 24,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542777777778, 17.39722222222248.542778°N 17.397222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542777777778, 17.39722222222248.542778°N 17.397222°E | |
Bikszárd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.
Története
A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.
1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.
Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár."[2]
1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.[3] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.
2011-ben 665 lakosából 628 szlovák.
Neves személyek
- Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.
Nevezetességei
- Falu
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
- Jézus Szíve kápolna (1999).
- A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
- A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
- A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.
Források
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Bikszárd Szlovákia térképén