Hanusfalva
Hanusfalva (Spišské Hanušovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Késmárki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1340 |
Polgármester | Jozef Dudžák |
Irányítószám | 059 04 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | KK |
Népesség | |
Teljes népesség | 781 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 52 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 593 m |
Terület | 14,30 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″49.33472222, 20.3444444449.334722°N 20.344444°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″49.33472222, 20.3444444449.334722°N 20.344444°E | |
Hanusfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanusfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ez a szócikk Hanusfalváról szól. Hasonló címmel lásd még: Tapolyhanusfalva. |
Hanusfalva (szlovákul Spišské Hanušovce, németül Henschau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Fekvése
Késmárktól 23 km-re északra, Szepesófalutól 6 km-re délre fekszik.
Története
A falut 1311-ben késmárki Henrik soltész alapította erdőirtással. 1313-ban „Henus” néven említik. 1343-ban „Hannuswagasa”, 1344-ben „Hannusfalva” néven szerepel az írott forrásokban. A Görgey és Berzeviczy családé, valamint 1593-ig a lándoki keresztesek birtoka, ekkor a palocsai Horváth család vásárolta meg. Lakói földművesek, favágók, pásztorok, fuvarosok voltak. 1605-ben 5 ház állt a faluban. 1689-ben egy elhagyott udvarházat említenek itt. 1703-ban a késmárki váruradalom része lett, majd 1724-ban Mednyánszky Pál birtoka, 1734-ben pedig a lőcsei Spillenberg családé. 1787-ben 83 házában 601 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANUSFALVA. Hansdorf, Haritsán. Tót falu Szepes Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 2/4 mértföldnyire, legelője jó, de szűken elég, határjának fele ha szorgalmatosan miveltetik jó gabonát terem.”[2]
1828-ban 93 háza volt 682 lakossal. 1847-ben lakói közül sokan Temesvár vidékére költöztek. A falut a 18. és 19. században több járvány, tűzvész és árvíz pusztította.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hanusfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz délre 1 órányira: 683 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Sok erdő és legelő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Késmárk.”[3]
1902-ben alakult meg a helyi hitelszövetkezet. 1918-ban átmenetileg lengyel csapatok szállták meg. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 467, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2011-ben 749 lakosából 740 szlovák.
Nevezetességei
- Szent András apostolnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű, de 1763-ban teljesen átépítették, eredeti elemei alig észrevehetőek.
- Mai kastélya a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, homlokzatán timpanonnal.
- Késő barokk kápolnája a 18. század közepén épült.
- Klasszicista kápolnája a 19. század első felében épült.
Híres személyek
- Itt hunyt el 1904-ben Gergelyi Tivadar országgyűlési képviselő.
- Itt szolgált Fábri Sámuel evangélikus lelkész, tanár.
További információk
- Községinfó
- Hanusfalva Szlovákia térképén
- Ismertető magyar nyelven
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Majeriková-Molitoris, M. - Majeriková, I.: Spišské Hanušovce (1313-2013)
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap