Ivan Olbracht

Ivan Olbracht
1929-ben
Született	Kamil Zeman 1882. január 6. Semily, Cseh Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1952. december 20. (70 évesen) Prága, Csehszlovákia
Álneve	Josef Vrbata Sigis Mondo Kamil Strejček
Állampolgársága	csehszlovák
Nemzetisége	cseh
Élettársa	Helena Maliřová
Szülei	Antal Stašek
Foglalkozása	író nyelvész fordító újságíró gyermekkönyvíró publicista lapszerkesztő filmforgatókönyv-író politikus
Iskolái	Károly Egyetem
Kitüntetései	Nemzet Művésze (1947. szeptember 9.)[1]
Sírhelye	Vinohrady temető[2]
Ivan Olbracht aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Olbracht témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivan Olbracht (született: Kamil Zeman; 1882. január 6. – 1952. december 20.) cseh cenzor, író, újságíró és német prózafordító volt.

Antal Stašek(wd)^[3] író és zsidó származású, katolikus hitre tért felesége, Kamila Schönfeldová fia. Olbracht Prágában és Berlinben jogot és filozófiát tanult, azonban még a diploma megszerzése előtt otthagyta, és az újságírói pályát választotta. Először 1905-ben kezdte el szerkeszteni a bécsi szociáldemokrata munkásújságot (Dělnické listy(wd)), ahol 1916-ig dolgozott.^[4] 1905-ben kezdett el szépirodalmi műveket publikálni, elsősorban pszichológiai témájú elbeszéléseket és regényeket írt. Írói életének ez a szakasza egybeesett az első világháborúval. A háború utáni művei a fikció és a valós események keveredésével kísérleteznek.^[4]

Később szerkesztő lett Prágában (Právo lidu(wd), "A nép joga"). 1920-ban hat hónapot töltött a Szovjetunióban. A következő évben belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, és a Rudé právo(wd) munkatársa lett. Kommunista nézetei miatt kétszer is bebörtönözték, először 1926-ban (Slezská Ostravában(wd)), majd 1928-ban (a pankráci(wd) börtönben(wd)).

1929-ben Olbracht hat másik íróval együtt aláírt egy tiltakozó nyilatkozatot a kommunista párt új vezetése ellen. Ennek következtében kizárták a pártból, és elvesztette szerkesztői állását. Politikai kötelezettségek és munka nélkül teljes mértékben az írás felé fordította figyelmét. Az ezt követő évek a legtermékenyebbek közé tartoztak. 1931-től kezdve rendszeresen utazott a Csehszlovákia keleti részén fekvő Kárpátaljára(wd). A főként ruszin parasztok és zsidók által lakott vidék mély benyomást tett rá. Az ott szerzett élményei inspirálták legjobb műveinek egy részét. Az 1933-ban megjelent Nikola Šuhaj loupežník (Nikola Šuhaj, törvényen kívüli) című regénye valós személyen alapult. A történet egy paraszt Robin Hoodról szólt, aki kirabolta a gazdagokat, hogy a szegényeket ellássa. A könyv végül népmesei státuszt kapott.

1934-ben társszerzője volt a Marijka nevěrnice (Marijka, a hűtlen) forgatókönyvének. A következő évben kiadta a Hory a staletí (Hegyek és évszázadok) című művét, amely politikai néprajz és a csehszlovák kormány Podkarpatszka Ruszban folytatott, szerinte gyarmatosító politikájának kritikája volt. 1937-ben jelent meg Golet v údolí (Golet a völgyben) című könyve. A könyv három egymásba fonódó történetből állt, amelyek ortodox zsidókról(wd) szóltak. A leghosszabb történet a „Smutné oči Hany Karadžičové” (Hana Karadžičová szomorú szemei) volt, amely egy zsidó lány szomorú története, akit falujában kiközösítenek, mert feleségül megy egy ateista zsidóhoz. A „Golet a völgyben” volt az utolsó műve. A Kárpátaljai Ruszinföldön(wd) játszódó könyveit tartják a legjobbjainak, amelyekben tükröződik a dokumentarista realizmus és a fiktív dráma ötvözésének tehetsége.^[4]

Az üldöztetéstől való félelem a második világháború alatt a kisvárosba, Stříbřecbe űzte. Ott ismét belépett a kommunista pártba, és aktívan részt vett az ellenállásban. A háború után egy ideig a Tájékoztatási Minisztériumban dolgozott. Írásai ebben az időszakban adaptációkra korlátozódtak, többek között bibliai történetek gyermekeknek szóló újramondására.^[4]

• Anna Proletářka (Anna Proletářka(wd))
• Podivné přátelství herce Jesenia
• Nikola Šuhaj loupežník(wd)
• Zamřížované zrcadlo

• Régi ​szép idők: Vidám történet az Osztrák-Magyar Monarchia és az első Csehszlovák Köztársaság idejéből (Bejvávalo – Devět veselých povídek z Rakouska i republiky) – Szépirodalmi, Budapest, 1958 · Fordította: Zádor András · Illusztrálta: Bozóky Mária
• Átokvölgye / Nyikola ​Suhaj, a betyár (Golet v udoli / Nikola Šuhaj loupežník) – Európa, Budapest 1959 · Fordította: Zádor András
• Proletár ​Anna / Nyikola ​Suhaj, a betyár (Anna Proletářka / Nikola Šuhaj loupežník) – Kossuth, Budapest 1960 · Fordította: Zádor András
• Nyikola ​Suhaj, a betyár (Nikola Šuhaj loupežník) – Szépirodalmi, Budapest 1961 · Fordította: Zádor András
• Anna / Átokvölgye / Vándorcirkusz (Anna Proletářka / Golet v udoli) – Európa, Budapest 1963 · Fordította: Ágai Ágnes, Szőke István, Zádor András
• A ​hódító (Dobyvatel) – Európa, Budapest 1964 · Fordította: Szekeres György
• A ​legsötétebb börtön / Jesenius színész különös barátsága (Zalár nejtemnjsi) – Európa, Budapest 1968 · Fordította: Zádor András · Illusztrálta: Szász Endre
• Átokvölgye (Golet v udoli) – Magyar Helikon, Budapest 1969 · Fordította: Zádor András · Illusztrálta: Würtz Ádám
• Vándorcirkusz (Bratr Žak) – Helikon, Budapest 1971 · Fordította: Ágai Ágnes · Illusztrálta: Kondor Lajos
• A ​bölcs Bidpai és állatai (O mudrci Bidpajovi a jeho zvířátkách) – Madách, Bratislava, 1973 · ISBN 9631106632 · Fordította: Mayer Judit · Illusztrálta: Josef Liesler(wd)
• Anna (Anna Proletářka) – Európa, Budapest 1976 · Fordította: Szőke István · Illusztrálta: Engel Tevan István
• Kárpátaljai ​trilógia (Golet v údolí magyar) – Európa / Madách, Budapest / Pozsony, 1987 · ISBN 9630742756 · Fordította: Zádor András
• Átokvölgye ​/ Nikola Suhaj (Golet v udoli / Nikola Šuhaj loupežník) – General Press, Budapest 2005 · ISBN 9639598526 · Fordította: Zádor András

• Marijka-nevěrnice (1933), Ivan Olbracht, Karel Nový(wd), Vladislav Vančura
• Prstýnek (1944), rendező: Martin Frič(wd)
• Nikola Šuhaj (1947), rendező: Miroslav Josef Krňanský(wd)
• Anna proletářka (1952, rendezte Karel Steklý(wd); és TV-film 1980, rendező: Antonín Dvořák(wd))
• Komedianti (1953, a Bratr Žak című novella alapján, rendezte Vladimír Vlček(wd))
• Nikola Šuhaj loupežník (1977, TV), rendező: Evžen Sokolovský(wd)
• Balada pro banditu (1978), rendező: Vladimír Sís(wd)
• Golet v údolí (1995), rendező: Zeno Dostál(wd)
• Hanele (1999), rendező: Karel Kachyňa, főszereplő: Lada Jelínková(wd)
• Olbracht & Kolochava {2009}, rendező: Szergej Gubszkij (Ukrajna)

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ivan Olbracht című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.