Simonyi-Semadam Sándor

Simonyi-Semadam Sándor
Simonyi-Semadam Sándor (1920 körül)
A Magyar Királyság 25. miniszterelnöke
Hivatali idő 1920. március 15. – 1920. július 19.
Kormányzó	Horthy Miklós
Előd	Huszár Károly
Utód	Teleki Pál
A Magyar Királyság belügyminisztere
Hivatali idő 1920. március 15. – április 19.
Előd	Beniczky Ödön
Utód	Dömötör Mihály
Született	1864. március 23. Csesznek
Elhunyt	1946. június 4. (82 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Katolikus Néppárt (1901–1918) Keresztényszociális Néppárt (1918–1919) Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1919–1921) Országos Kisgazdapárt (1921–1922)
Választókerület	Németújvár
Házastársa	szellőczei Kovács Szidónia
Foglalkozás	ügyvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi-Semadam Sándor témájú médiaállományokat.

Simonyi-Semadam Sándor Jenő (Csesznek, 1864. március 23. – Budapest, 1946. június 4.)^[1] magyar ügyvéd és politikus, 1920. március 15. – 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke. Nagy műveltséggel, széles látókörrel bírt, tagja volt a Magyar–Japán Társaságnak és kutatta a keleti nyelveket.

1864. március 23-án Cseszneken született, római katolikus polgári családban;^[2][3][4] apja Semadam József (1827–1905),^[5] a cseszneki kerület szolgabírója, anyja Hock Erzsébet volt. 1898. augusztus 1-jén Simonyi Sándor Dezső örökbe fogadta Semadam Sándort, aki onnantól fogva a "Simonyi-Semadam" kettős vezetéknevet viselte leányaival együtt. Simonyi-Semadam Sándor leánytestvére Semadam Mária Jozefa (1858–1927),^[6] akinek a férje dr. Kováts Aladár (1867–1916), miniszteri osztálytanácsos.^[7]

Feleségül vette nemes Kovács Szidónia (Buda, 1866. február 24.– Budapest, 1911. január 26.) kisasszonyt,^[8][9] akinek a szülei nemes Kovács Pál (1821–1884), köz- és váltó- ügyvéd,^[10] és Keller Szidónia (1840–1921) voltak.^[11][12] Az apai nagyszülei nemes idősebb Kovács Pál (1785–1867), tanodai tanácsos, a Budapesti Kerület tanodai főfelügyelője, a magyar királyi Helytartó Tanácsnál a tanulmányi bizottmány ülnöke,^[13] és Belnay Jozefin (1798–1891) voltak.^[14] Simonyi-Semadam Sándor és nemes Kovács Szidónia frigyéből egy fia és két lánya született:

• Simonyi-Semadam Erzsébet Szidónia Vilma (Budapest, 1892. május 2.–Budapest, 1975. március 13.).^[15] Férje: Mayer Miksa Ferenc (Budapest, 1879 január 5.–Budapest, 1941. április 10.), a Ganz-gyár főfelügyelője, mérnök.^[16][17]
• Simonyi-Semadam Margit (Budapest, 1893. július 6.–1976). Férje: Mayer Géza (Budapest, 1880. január 20. – Budapest, 1943. május 20.) magyar jogász, jogtudományi szakíró, 20 éven át a Szabadalmi Bíróság alelnöke.^[18]
• Simonyi-Semadam Sándor (Budapest, 1898. február 15.), első világháború után olasz hadifogságban halt meg.^[19]

Jogásznak tanult Budapesten és Németországban, továbbá Észak-Amerikában, St. Louisban jogot és közgazdaságtant hallgatott. A jogi doktori oklevél megszerzése után ügyvédi vizsgát tett, és ügyvédi irodát nyitott. Az ügyvédi munkája mellett rendszeresen publikált politikai, közgazdasági és jogi tárgyú cikkeket. Írásai megjelentek a Hazánkban, az Alkotmányban, a Jogtudományi Közlönyben és a Szövetkezésben. Nagy műveltségű és széles látókörű ember volt. Sokat utazott, Európa nagy részét bejárta, de eljutott Afrikába, Amerikába és Ázsiába is. A keleti nyelvek kutatásával is foglalkozott.

Felesége Kovács Szidónia volt, akitől egy fia és két lánya született. Idősebb lányát, Erzsébetet (1892–1975) Mayer Miksa,^[20] a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa vette feleségül, Margit lányát (1893–1976) pedig Miksa testvére, Mayer Géza, a szabadalmi bíróság alelnöke vette el. Sándor fia az első világháború után olasz hadifogságban halt meg.

1901-ben a Katolikus Néppárt politikusaként került be a politikai életbe. Rövid ideig tartó politikai pályafutása a Tanácsköztársaság bukását követően ívelt fel: 1920. március 15. és július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. Lemondását követően visszatért az ügyvédi pályához. 1946. június 4-én, Budapesten halt meg, hurutos tüdőgyulladás, szívbénulás következtében.

Lásd még: Simonyi-Semadam-kormány

Politikai pályafutása Németújváron kezdődött, amikor 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották. Az őszirózsás forradalmat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, és február 18-án a nemzetgyűlés első alelnöke lett.

Simonyi meglehetősen zavaros időszakban, az első világháború utáni időben töltött be állami vezetői tisztségeket. 1920. március 15. – 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyre Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nevezte ki, ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. A megbízást a tiszántúli választásokig fogadta el. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) és a tiszántúli választások után lemondott. Lemondását követően 1921 tavaszán, az első királypuccs után még belépett az Országos Kisgazda- és Földműves Pártba, de 1922-től már nem vállalt további politikai szerepet.

A Magyar–Japán Társaság tagja volt, és azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön ki Japán és Magyarország között. 1922–1924 között a négytagú Országos Pénzügyi Tanács tagja és 1932–1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban Horthy Miklós kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki.

• Simonyi-Semadam Sándor (magyar nyelven). Sulinet.hu. [2007. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
• Simonyi-Semadam Sándor (magyar nyelven). mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
• Simonyi-Semadam Sándor képviselői adatlapja (magyar nyelven). az 1910-1918-as országgyűlés alamanachjában, ogyk.hu. [2004. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)

• Simonyi-Semadam Sándor képviselői adatlapja (magyar nyelven). az 1920-1922-es országgyűlés alamanachjában, ogyk.hu. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 7.)
• Mayer Miksáné Simonyi-Semadam Erzsébet közlése

• Simonyi-Semadam Sándor sírja (magyar nyelven). Farkasréti temető: Hv27-1-58. agt.bme.hu. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
• Simonyi-Semadam Sándor (német nyelven). Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). (Hozzáférés: 2011. június 4.)

Elődje: Huszár Károly

Magyarország miniszterelnöke 1920

Utódja: Teleki Pál