Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal

Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal
A Szombathely felől érkező gyorsvonat Veszprém vasútállomáson
Vonalszám:	20
Vonal:	Székesfehérvár–Szombathely
Hossz:	169 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 / 100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 30a Budapest felé 44 / 45 Pusztaszabolcs / Sárbogárd felé 6 Lovasberény felé (csak teherforgalom) 0 Székesfehérvár Széchenyi utca 5 Komárom / 29 Tapolca, 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes felé Balatoni út 5 Sárpentele volt mh. Gaja-patak Nádor-csatorna 9 Sárszentmihály volt vá. Fejér megye-Veszprém megye Nádor-csatorna 16 Csór-Nádasdladány volt vá. kiágazás Inota-Gyártelep (a MABA Hungaria) felé 21 Inota volt mh. 22 Várpalota 72 106 kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé második kiágazás a Péti Műtrágyagyár felé Berhidai út kiágazás az OPAL Zrt. tartálytelepe felé 27 Pétfürdő 8214 Fő utca 31 Öskü mh. 8214 34 Hajmáskér-Újtelep volt mh. 27 Lepsény felé (csak teherforgalom) 8215 Vasút köz 37 Hajmáskér Séd-patak 42 Kádárta volt mh. 11 Alsóörs felé 45 Veszprém Séd-patak 11 Győr felé Bramac (volt VÁÉV) iparvágány 54 Márkó mh. 83 111 Vasút utca 59 Herend 65 Szentgál 73 Városlőd mh. 75 Városlőd-Kislőd bekötőút a Bányatelep felé 81 Ajka 7308 Csingeri út iparvágány a timföldgyár, Halimba / Felsőcsinger felé kiágazás a Központi Szénosztályozó felé Bartók Béla út kiágazás a Bakonyi Erőmű felé 82 Ajka-Gyártelep mh. Ajkai Timföldgyár felé Torna-patak 85 Tósokberénd volt mh. 89 Kolontár volt mh. 7324 Pápai út 93 Devecser Csigere-patak 98 Somlóvásárhely mh. 102 Tüskevár 105 Karakószörcsök mh. 8414 Petőfi utca 8403 109 Kerta Veszprém megye-Vas megye Marcal 111 Kertai elágazás 25 Bajánsenye felé 114 Boba 117 Nemeskocs mh. Kodó-patak 122 Celldömölk-Rendező Vinári elágazás 10 Győr felé kiágazás a megszűnt Ság-hegyi bazaltbánya felé 125 Celldömölk 9 Nezsider felé kiágazás a HEXUM tartálytelepe felé 8452 128 Kemenesmihályfa mh. 131 Tokorcs forgalmi kitérő 134 Nagysimonyi mh. 8451 137 Ostffyasszonyfa Lánka-patak 141 Bajti-elágazás (volt Sárvár–Felsőlászló vonal Zalabér felé) Rába volt Sárvári cukorgyár felé Gyöngyös-patak Deák Ferenc utca 146 Sárvár volt Sárvár–Felsőlászló vonal Felsőlászló felé Szombathelyi utca 16 Hegyeshalom felé 153 Porpác Hosszú-víz 162 Vép Surányi-patak 8445 Kassai utca Zanati út Bogáca-patak Ipari út 18 Kőszeg felé, 15 Sopron felé Szombathely–Pinkafő-vasútvonal (megszűnt) Mozdony és Vasúti Járműjavító felé 170 Szombathely Zanati út 171 Szombathely-Rendező iparvágány a közraktárak és a Falco telepe felé Csaba úti felüljáró 21 Szentgotthárd / 17 Nagykanizsa felé Szombathely–Rum-vasútvonal (megszűnt)

A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között pedig a 16-os vonallal párhuzamosan halad. Elsősorban a Déli pályaudvar és Szombathely között közlekedő vonatok számára épült.

A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján épülő vasútvonalon a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én, a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon 1872. október 3-án indult meg a forgalom.^[1]

1985 és 1986 között Ajka és Devecser állomások között korszerűsítették a pályát. Kolontár és Ajka-Gyártelep között a pályát a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt az eredetitől délebbre, új nyomvonalra helyezték. Emiatt Tósokberénd megállóhely megszűnt.^[2]

1993-ban Sárvár és Ostffyasszonyfa között a korábbi Rába híd mellé építve egy új három nyílású rácsos 550 t-s acélhíd készült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja. A régi híd ezt követően elbontásra került.^[3]

2008 és 2010 között épült a bobai deltavágány, amely lehetővé tette a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő vonatok irányváltás nélküli forgalmát.^[4]

A 2014 / 2015-ös menetrendváltással jópár vonalközi állomás, illetve megállóhely megszűnt a vasútvonalon. Ez a lista tartalmazta a Székesfehérvár és Várpalota között elhelyezkedő összes megállási pontot (Sárpentele és Inota megállóhelyeket, illetve Sárszentmihály és Csór-Nádasdladány vasútállomásokat), valamint Kolontár megállóhely utasforgalma is megszűnt. Azonban ez még nem volt a szöveg vége; sajnos Hajmáskér-Újtelep, illetve Kádárta megállóhelyek is búcsút intettek az utazóközönségnek.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az 1990-es évek elején a MÁV komoly szándékot mutatott a vonal villamosítására, ám a korszak tőkehiányos viszonyai között saját forrásból nem tudta megvalósítani terveit.^[5] Az olasz GOMECO és a MÁV a villamosítás kivitelezésére megalapította a Viacom nevű vállalkozást, amely a GOMECO többségi tulajdonában állt és koncessziós formában kiépítette a felsővezetéket a vonal teljes hosszán.^[6] A Székesfehérvár és Várpalota közötti vonalszakaszon 1999-ben, Várpalotától Szombathelyig pedig 2000-ben nyomvonal-korrekciókkal együtt építették ki a villamos felsővezetéket. A koncesszió azonban pénzügyileg igen rosszul érintette a MÁV-ot. Míg az olasz vállalkozás gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett és a koncessziós díjat sem fizette, addig a MÁV üzemeltette és tartotta karban a vezetékeket. Mindezek ellenére a vasúttársaság 11 év alatt 4,5 milliárd forintot fizetett a vezeték rendelkezésre állásáért a GOMECO-nak. A konstrukció hátrányos mivoltára 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hívta fel a figyelmet, az ügyészség sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba.^[6]

A vasútvonal üzemeltetését a Porpác-Szombathely szakaszon 2011. december 11-től a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vette át.^[7] A vonal rendkívül túlterhelt, az óránként közlekedő IC vonatok (Bakony, Göcsej) mellett Szombathely-Veszprém személyvonatok is közlekednek. A vonal emelkedőkkel és ívekkel tarkított. Számos magánvasút közlekedik erre, azonban a túlzsúfoltság, és a vonal egyvágányú mivolta miatt hosszú órákba telik, míg elérik a 25-ös vonalat. A személyszállításban a MÁV 431 sorozatú villanymozdonyai vesznek részt, a tehervonatokat a MÁV 630-as sorozatú mozdonyai továbbítják. A Budapest-Veszprém gyorsvonatokon Stadler FLIRT motorvonatok teljesítenek szolgálatot.

A vasútvonal fontos szerepet tölt be a Budapest és Ausztria déli része, közvetve pedig az Észak-Olaszország felé irányuló forgalomban. A kapcsolódó Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal pedig Szlovénia felé jelent eljutási lehetőséget. Jelentősége miatt a magyar állam a vonal további fejlesztését tervezi. Az egyelőre nem tudni mikor kezdődő átépítés leglátványosabb eleme a Székesfehérvár és Veszprém közötti pályaszakasz kétvágányúsítása, illetve a haladási sebesség 160 km/h-ra növelése lesz. A fejlesztés során Boba és Ajka között 160, Veszprém és Herend között 120 km/h-ra emelik a vonal sebességét.^[8]

• Márkónál a vasútvonal keresztülszeli a település kálváriáját, a keresztút útvonala a kálváriakápolnát megelőző utolsó stáció előtt egy gyalogos felüljárón halad át a sínek fölött.

A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza. ^[9]

• 
  A vasútvonal a márkói kálvária hídjáról Szombathely felé nézve
• 
  A márkói kálvária kápolnája a vasút felett átvezető híddal
• 
  Boba vasútállomás déli bejárata
• 
  Celldömölk állomás nyugati bejárata
• 
  Celldömölk aluljáró
• 
  Celldömölk: balra a Szombathely felé menő vonal, jobbra a Fertőszentmiklós felé menő egykori Fertővidéki Helyiérdekű Vasút villamosított és megmaradt szakasza
• 
  Rába feletti vasúti híd Sárvárnál (épült: 1993-ban)
• 
  Sárvár állomás
• 
  Kétvágányú pálya Szombathely-Porpác között, GYSEV szakasza

• 1969-ben 9 áldozatot követelt Herend állomáson két vonat ütközése, amelyet helytelen váltóállítás okozott.
• 1983-ban egy Herendről megfutamodott katonavonat majdnem Veszprémig gurult el, ahol egy másik vonat utolsó kocsijába csapódott; a balesetnek 5 halálos áldozata volt.
• Szintén megfutamodás okozott veszélyt 2009-ben, amikor a Balatoni Iparvasutak elszabadult tehervonata Devecsertől Tüskevárig jutott, ahol szerencsésen megállították.^[10]
• Megsérült a vasúti pálya az Ajkai vörösiszap-katasztrófa során 2010. október 4-én, amikor mintegy 1500 méteren mosta el az áradat.^[11] A MÁV a pálya helyreállítását egy hónap alatt végezte el, a közlekedés november 5-én indult újra.^[12] Az ajkai zagytározó környékén megépült egy vasútvonalat védő gátszakasz is.^[13] A helyreállítás költségeit a MÁV perben követelte a katasztrófát okozó MAL Zrt.-től, a bíróság pedig a MAL-t kártérítés kifizetésére kötelezte.^[14]

• A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal témájú kategóriát.