Szekrényes-hegy
| Szekrényes-hegy (Kesselberg, Schatzgrabenberg) | |
 | |
| A hegy a Szállás-hegyről nézve | |
| Nagytáj | Dunántúli-középhegység |
| Középtáj | Budai-hegység |
| Magasság | 364 m |
| Hely | Budaörs, Budakeszi |
| Hegység | Csíki-hegyek |
| Elhelyezkedése | |
  Szekrényes-hegy Pozíció a Budai-hegység térképén | |
 é. sz. 47° 28′ 36″, k. h. 18° 56′ 05″47.476666666667, 18.93472222222247.476667°N 18.934722°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 36″, k. h. 18° 56′ 05″47.476666666667, 18.93472222222247.476667°N 18.934722°E | |
 Szekrényes-hegy Pozíció Budakeszi térképén | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szekrényes-hegy témájú médiaállományokat. | |
A Szekrényes-hegy vagy egyszerűen Szekrényes (Kesselberg vagy Schatzgrabenberg) 364 méter magas hegy, ami részben Budaörs, részben Budakeszi közigazgatási területéhez tartozik. A Csíki-hegyekhez kapcsolódó Budaörsi-kopárok legmagasabb tagja.
Leírása
A 343 méter magas Farkas-hegytől északnyugatra emelkedik. A Szekrényes-hegy tömegének nagy részét középső triász korú dolomitkő alkotja.[1][2][3][4] Tetejéről pazar körpanoráma nyílik a Budaörsi- és Budakeszi-medence vidékére.
A Szekrényes-hegy mellett a Farkas-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[5][6]
A hegy tetején messziről felismerhető az 1929–1957 között működött Farkashegyi vitorlázórepülőtér katapultjának betonrámpája.
Flórája
Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[7]
Faunája
Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambys cerdo).[7]
Jegyzetek
- ↑ Domonkos Gyula: Módosított tervdokumentáció [mellékletekkel együtt]: Budaörs, Árok utca 4156/134. hrsz villamos energia ellátása, BHTR állomás és 20 kV-os földkábel létesítése. budaors.hu (magyarul) (2008) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Budaörs vidéke. In Thirring Gusztáv: Budapest környéke: Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére: 80 képpel és 12 alaprajzzal. (magyarul) Budapest: A Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztálya. 1900. 89 (84–90). o. Hozzáférés: 2022. január 9. (pdf)
- ↑ Budai-hegység turistatérkép: 1:25000. Budapest: Cartographia Kft. = Cartographia turistatérkép-sorozat, 6. Kiadási évszám nélkül, ISBN 963 353 106 3 CM
- ↑ Pelikán Pál: Budakeszi, Sorrento és a Farkas-hegy. In Budapest geokalauza. Szerkesztette: Gyalog László, Maros Gyula, Pelikán Pál. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2016. 170 (169–171). o. = Magyarország tájegységi térképsorozata, ISBN 978-963-671-304-1
- ↑ Budaörsi Infó – Kiss Gyula (projektvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Élőhelyrekonstrukciós munkák a Budaörsi kopárokon – Mi is szeretjük a természetet… budaorsiinfo.hu. (magyarul) Budaörs: Starkiss Kft. Acta Publica Kiadó (2017. március 4.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Belépés védett/fokozottan védett területre. termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: Agrárminisztérium (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)HUDI20010nevű lábjegyzeteknek
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
