Grand Cross of the Order of Grand Duke Gediminas (2002)
Płock város díszpolgára (2011)
Deutscher Nationalpreis (2001)
Saint George medal
Order Ecce Homo (2002)
Kisiel Prize
Gdańsk díszpolgára
a Polonia Restituta-rend lovagja
Tadeusz Mazowiecki aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tadeusz Mazowiecki témájú médiaállományokat.
Tadeusz Mazowiecki (Płock, 1927. április 18. – Varsó, 2013. október 28.) lengyel író, újságíró, kereszténydemokrata politikus, „a Lengyel Népköztársaság utolsó és a szabad Lengyelország első miniszterelnöke…”[1]
Jogi egyetemet végzett. Az 1950-es évek közepén katolikus klubot alapított és katolikus folyóiratot indított. 1980-ban, a gdański hajógyári sztrájkok idején Lech Wałęsa egyik közeli tanácsadója volt. Részt vett a Szolidaritás szakszervezet létrehozásában, főszerkesztője volt a Szolidaritás hetilapjának. A Jaruzelski-féle szükségállapot (1981) idején internálták.
Az 1989 nyári parlamenti választáson a pártállam látványos vereséget szenvedett, ekkor lényegében a Szolidaritás jelöltjeként Mazowiecki lett a kormányfő. Miniszterelnöksége alatt zajlottak le a rendszerváltás első legfontosabb lépései, köztük az államforma megváltoztatása. Miután Wojciech Jaruzelski államelnök lemondott, az új elnökválasztáson Mazowiecki is indult, de Lech Wałęsával szemben alulmaradt. Ekkor lemondott miniszterelnöki címéről. Az 1990-es években többek között a Szabadság Unió elnöke és három cikluson át képviselő volt. A balkáni háború idején az ENSZ emberjogi különmegbízottjaként működött.
Források
Pályi András: A lengyel demokrácia atyjaÉlet és Irodalom, 2013. október 31. (44. szám), 10. oldal.
Jędrzej Moraczewski (1918–19) · Ignacy Jan Paderewski (1919) · Leopold Skulski (1919–20) · Władysław Grabski (1920) · Wincenty Witos (1920–21) · Antoni Ponikowski (1921–22) · Artur Śliwiński (1922) · Julian Nowak (1922) · Władysław Sikorski (1922–23) · Wincenty Witos (1923) · Władysław Grabski (1923) · Aleksander Skrzyński (1925–26) · Wincenty Witos (1926) · Kazimierz Bartel (1926) ·Józef Piłsudski (1926–28) · Kazimierz Bartel (1928–29) · Kazimierz Świtalski (1929) · Kazimierz Bartel (1929–30) · Walery Sławek (1930) ·Józef Piłsudski (1930) · Walery Sławek (1930–31) · Aleksander Prystor (1931–33) · Janusz Jędrzejewicz (1933–34) · Leon Kozłowski (1934–35) · Walery Sławek (1935) · Marian Zyndram-Kościałkowski (1935–36) · Felicjan Sławoj Składkowski (1936–39)
Emigráns lengyel kormány (1939–1990)
Władysław Sikorski (1939–43) · Stanisław Mikołajczyk (1943–44) · Tomasz Arciszewski (1944–47) ·Tadeusz Bór-Komorowski (1947–49) · Tadeusz Tomaszewski (1949–50) · Roman Odzierzyński (1950–53) · Jerzy Hryniewski (1954) · Stanisław Mackiewicz (1954–55) · Hugon Hanke (1955) · Antoni Pająk (1955–65) · Aleksander Zawisza (1965–70) · Zygmunt Muchniewski (1970–72) · Alfred Urbański (1972–76) · Kazimierz Sabbat (1976–86) · Edward Szczepanik (1986–90)