Vále
Vále (Vale) | |
A Szentháromság ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Rang | falu |
Községközpont | Szelistye város |
Irányítószám | 557236 |
SIRUTA-kód | 145596 |
Népesség | |
Népesség | 346 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 23° 53′ 43″45.781759, 23.89534345.781759°N 23.895343°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 23° 53′ 43″45.781759, 23.89534345.781759°N 23.895343°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vále témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vále (románul: Vale, németül: Grabendorf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Nevének eredete
Neve a román vale 'völgy' szóból származik, német neve ennek értelmi megfelelője. Először 1383-ban mint villa olachalis Graphondorph és Graphyndorph, 1492-ben mint Grabendorffs és Walya fordult elő.
Földrajz
Nagyszebentől 25 kilométerre nyugatra, a Szebeni-havasok északi lábánál fekszik.
Népesség
A népességszám változása
Népessége a modern népszámlálások megkezdése óta szinte folyamatosan csökkent, mára az 1850-es lakosságszám kevesebb mint negyedére.
Etnikai és vallási megoszlás
- 1850-ben 1729 lakosából 1690 volt román és 37 cigány nemzetiségű; 1717 ortodox és 10 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 384 román nemzetiségű lakosából 382 volt ortodox vallású.
Története
A középkorban a vízaknai sóbányákhoz rendelt román falu volt. A kora újkorban Szelistyeszékhez tartozott, majd 1876-ban Szeben vármegyéhez csatolták. A 18. században lakói részt vettek a transzhumáló juhtartás konjunktúrájában, és nyájai a 19. század végén még mindig Dobrudzsában és a Balkán-hegységgel teleltek át. A transzhumálás válsága idején lakói egy része nyersfaggyúval kereskedett a nagyszebeni piacon és gyertyákkal az erdélyi falvakban, az 1890-es években pedig tömegesen vándoroltak ki Romániába és Oroszországba. 1940-ben Dobrudzsában 154 válei születésű egyén élt.[2]
Látnivalók
- A Szentháromság ortodox templom 1763-ban épült és 1783-ban festették ki.
Jegyzetek
Források
- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
Kapcsolódó szócikkek
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap